Lukács Népgőzfürdő

A törökös, korabeli leírásai szerint „mór” külsejű, Zsolnay pirogránittal díszített Népgőzfürdőt a Szent Lukácsfürdő Részvénytársaság építtette 1893-95-ben. (Építésével egyidőben a Malomtó egy részét, a Zsigmond utca, ma Frankel Leó út kiszélesítése érdekében, hídszerű boltozással lefedték, így lehetővé vált, hogy az épület – ma már nem létező – elülső része az út vonaláig érjen.) Tervezője id. Ray Rezső építész, kivitelezői Wellish Sándor és Gyula építőmesterek voltak. Az épületből napjainkra még megmaradt kupola ipartörténeti érdekesség: hazánk első vasbeton kupolája, ezért műemléki védelmet kapott. Vastagsága 8-11 cm, „hordképességi” számításait a Magyar Monier Építkezési Vállalat készítette. Az 1920-as években az elülső főhomlokzati tornyot emeleti toldalékkal bővítették, ez vakolt, de két színben sávozott festéssel készült.

A fürdő a korabeli leírás szerint „áldás a szegényebb sorsú lakosokra”. 5 krajcárért, később 14 fillérért rendelkezésükre álltak a langyos előfürdő, ahol a víz 15 percenként teljesen kicserélődött, a gőzkamra, a langyos és hideg medencék, a zuhanyok, a dörzsölő- és fodrász-helyiségek.

Az idők folyamán a fürdő medencéje megrepedt, vize szivárogni kezdett, szennyezve a forrásokat. 1965-ben  végleg bezárták, 1969-70-ben a ma is látható rom kivételével lebontották. Már ekkor több  BUVÁTI-s terv készült a terület teljes szanálással egybekötött felhasználására, azonban ezt a műemléki hatóság megakadályozta.

2006-ben egy befektető fürdőszállodát, 2009-ben a Főváros fürdő- és barlangmúzeumot tervezett ide. Azonban műemlékvédelmi mellett környezetvédelmi okok is akadályozták a megvalósulást, hiszen a terület alatt található a világon egyedülálló meleg karsztvizes barlangrendszer. ---- Ugyanakkor felújítás nélkül az épület folyamatosan romlik.

Megjegyzés:  tervezőként  több forrás hibásan Ray  Dezsőt említi.  Helyesen: Ray Rezső Lajos  vagy id. Ray Rezső (1845 – 1899), többek között a Szent Lukács Iszapfürdő, valamint Fürdőszálló, a volt Vadászkürt Szálló, a Royal Nagyszálló tervezője. Nem tévesztendő össze fiával: Ray Rezső Vilmos vagy ifj. Ray Rezső  (1876 – 1938), többek között a budafoki Törley-gyár, kastély és mauzóleum és a józsefvárosi telefonközpont tervezője.