Liget Szanatórium

Szanatóriumok és vízgyógyintézetek sorakoztak egykor a Ligetbe vezető fasor és az Aréna (később Dózsa György) út találkozásánál. Jó levegő és vasas vízerek – ez volt a siker titka. A Benczúr utca végén állt a híres Liget szanatórium, mellette az Aréna úton a Park szanatórium. (Az utóbbit a negyvenes évekre bekebelezte a Liget: már e nagyvállalkozás részeként kapott számos belövést, végül kiégett, így a háború végére csak egy romos torzó maradt belőle, amit 1947-től a Szakszervezeti Tanács székházzá alakított, de ez – mint SZOT-székház –  külön történet.)

Az  1909-ben épült Liget tervezői  Komor Marcell és Jakab Dezső  (többek között marosvásárhelyi Kultúrpalota, szabadkai Városháza és zsinagóga,  nagyváradi Fekete Sas Szálloda,  kecskeméti Iparos Otthon, a Fiumei úti OTI-székház, és a szomszédos,  1911-ben épült Park).

A Liget szanatórium elfogadott gyógyítóhelye volt a fővárosi polgárságnak. Itt volt 1913-ban (eredménytelen) morfium elvonókúrán Csáth Géza, itt kezelték 1927-ben a súlyos beteg Krúdyt, itt halt meg 1919-ben Ady.

Az 1950-es években a Dózsa György úti szakszervezeti-székház tömb része lett. A rendszerváltást követően felhasználása megszűnt, elhanyagolták, 1998-ban Ráday Mihály aggódott a kifosztott, ablaktalan épület látványa miatt. 1999-től banki tulajdonosa felújítatta, irodaházként működik.