Római Katolikus Elemi Népiskola Cegléden

1895-ben egyházközösség megvásárolta az uradalmi nagyvendéglõ és szálloda épületét, és ezt alakította át iskolai célokra. Kilenc fiú és nyolc leányosztály kapott helyet a város új oktatási intézményében.

1922-ben az elemi iskola mellett álló épületben egy másik katolikus intézmény kezdte meg mûködését, melynek alapítói a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanénék Társulata szerzetes nõvérei voltak. A nõvérek 1922-ben telepedtek le a városban, és leányosztályokban tanítottak.  Ez késõbb (1927-tõl) polgári leányiskolává alakult.

A II: világháború eseményei nagy pusztítást vittek végbe az iskola állagában. A ceglédi iskolák közül a katolikus iskolák érezték meg legjobban a háborút.

1944 márciusában a német SS alakulatok szállták meg iskolánkat, majd novembertõl az orosz hadsereg vette igénybe korházként, illetve kiképzõnek, szállásnak. Az iskola berendezése, bútorzata erõsen megrongálódott, nagy része megsemmisült.

1949-ben az egyházi iskolák államosítása újabb változást hozott. A Zárda, Hámán Kató-, a fiú iskola Mészáros Lõrinc Általános Iskola néven folytatta mûködését.

1974-ben a két iskolát összevonták, és a Mészáros Lõrinc nevet tartották meg.

1993-ban Kiszel Mihály plébános visszaigényelte a Római Katolikus Egyházközösség részére az iskolaépületet, és Petrényi Ferenc igazgató nyújtotta be a városi önkormányzathoz a mûködési engedély iránti kérelmét. 1993/94-es tanévtõl kezdve katolikus iskolaként mûködött, 1113 tanulóval, 67 nevelõvel, 20 technikai munkatárssal ,  32 tanteremmel, 4 szükségteremmel, egy tornateremmel, 6 szertárral, 6 nem saját tanteremmel.

1995-ben  Földi László kapta meg igazgatói kinevezését.

2006. október közepétől az iskola igazgatója Szakál Ferenc.