- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A jelenleg álló várat valószínűleg IV. Béla várépítési kezdeményezése után kezdték építeni; ekkor még ovális alaprajzú, egy kerek toronnyal (öregtorony) rendelkező épület volt, melyet sokszögű külső vár vett körül. A vár fénykora I. Lajos király uralkodása alatt kezdődött, főként azért tett szert jelentőségre, mert a Magyarországról Lengyelországba vezető út egyik állomása volt. A király egyik székhelyévé tette Diósgyőrt és átépíttette, korszerűsítette a várat. Sokszorosan tagolt védelmi gyűrűk vették körül a tulajdonképpeni várat, mely négyszögletes udvar köré épült, négy sarkán egy-egy csúcsos tetejű torony magasodott.
1364-ben Miskolc városát és környékét a diósgyőri uradalomhoz csatolták. 1381. november 26-án a diósgyőri várban írták alá a torinói békét, amelyben Velence városa kötelezte magát, hogy vasárnap és ünnepnapokon felvonja az Anjou-lobogót a Szent Márk téren. A magyar–lengyel perszonálunió megszűntével Diósgyőr vesztett jelentőségéből, innentől kezdve magyar királynék nyaralóhelye volt A török veszély közeledtével a vár északi oldalát megerősítettékA karcsú tornyok helyére zömök bástyák kerültek. Ez volt az utolsó nagy átépítés a vár történetében. 1564-től tulajdonosok egész sora követte egymást, a vár pusztulásnak indult. 1596-tól, mikor a török elfoglalja Egert és Mezőkeresztes mellett legyőzi a keresztény seregeket, Diósgyőr ura az egri pasa egészen az 1687-es felszabadulásig. A 17. század végére a vár minden hadászati értékét elvesztette.
Diósgyőr
Vár utca 24.
Magyarország
Friss hozzászólások
Én megtaláltam a…