- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A két épület helye kb. 190 méterre van egymástól, együttes bemutatásukat mégis az indokolja, hogy - hajdani azonos tulajdonosuk miatt - a különböző nyomtatott és internetes források gyakorta összekeverik leírásuk részleteit.
Dr.Országh Sándor (1836-1902) jogegyetemi végzettséggel a kezdeti ügyvédi irodai joggyakorlatot követően főgimnáziumi magyar és történelem tanár, azután Buda város szolgálatában főjegyző, majd miniszteri tanácsos, az építkezési ügyek vezetője. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnökségében az 1870-es megalakulástól előadó, majd 1881-től haláláig a Tanács tagja. Kidolgozta Buda általános szabályozási és beépítési tervezetét (1893), Reitter Ferenccel elkészítette a Főváros építési rendszabályát, elnöke volt a. honvédminiszteri palota építési bizottságának és előadója a várkerti építkezések és a dalszínház építési bizottságainak. ----- Ezen kívül kiemelkedő szerepe volt a városi elemi és népiskolai magyar tannyelv behozatalában, a német társulatok által működtetett várbeli színház magyarrá tételében. 1881-től országgyűlési képviselő. Számos egylet és társulat elnöke vagy titkára, csaknem valamennyi budainak választmányi tagja volt, emellett a Ganz-gépgyár igazgatója.
Országház u. 5. (a jelenlegi 1-3. helyén)
A középkorban már állt, és az 1686-os ostromban elpusztult ház maradványait az 1700-as években újjáépítették, 1803-1808 között copf-architektúrával átépítették A kétemeletes ház 1883-ban lett Országh Sándor tulajdona. Jellemzői: a sarokkonzolos kapu, a copf füzérdísz, a mindkét emeleti ablakok mellvédmezőiben elhelyezett domborművek (az első emeleten mitológiai alakok, a másodikon puttók, amorettek).
A földszinten az 1890-es években Grósz Salamon üveges műhelye és üzlete volt.
A házat (az egész háztömbbel együtt) 1901-ben az oda épülő pénzügyminisztérium palota miatt lebontották A domborművek a Budapesti Történeti Múzeumba kerültek.
(Meg kell említeni, hogy a lebontott épülettömb Országház utcai vonalának a Szentháromság tértől a Fortuna közig terjedő szakaszán kilenc épület állt. Ezek 1-17. számozása helyébe az új épületnél a máig érvényes 1-3. számozás lépett. Ennek következtében az új 5. számú ház a Fortuna köz túlsó sarkán lévő - korábban 19. számú - ház lett. Az új házszám alapján előfordul, hogy ezt a házat azonosítják Országh-ház gyanánt. A biztos eligazodáshoz figyelembe vehető, hogy a valóságos Országh-ház telkének helyrajzi száma 1882-től 234, 1903-tól 2221, 1924-től 6590 volt.)
Tárnok u. 22.
A ház egyszintes elődjét többnyire kereskedők birtokolták, elsőként adat 1475-ből van. A török kiűzése után újjáépítették a romokat, az 1784-től volt tulajdonosa barokk, az 1832-ben volt pedig klasszicista stílusban építtette át, utolsó átépíttetője 1873-ban (Knabe Ignác tervei szerint) Paldt József volt. E házzal azután a későbbiekben a fővárosi közgyűlés sokat foglalkozott, ezért rá sok dokumentum kezdetben még a "Paldt-féle" azonosítást alkalmazta.
A Közgyűlés városszabályozási célból, a Tárnok utca kiszélesítéséhez 1884 végén a telket kisajátította, 1885-ben a lakókat kiköltöztették, 1886-ban a telekre árverést hirdettek, négyszögölenként 100 forintos kikiáltási árral, de mivel erre ajánlat nem érkezett, ezt lecsökkentették 50 forintra. Végül 1887 novemberében - építési kötelezettséggel - Országh Sándor orsz. képviselőnek 54 forintjával négyszögölenként eladták. ----- 1888 májusában Országh már megkapta az építési engedélyt a házra. Az évben felépült a háromemeletes, sarokkupolás bérház.
Már felépültekor a saroképület földszintjébe költözött Wellisch Zsigmond (1847-1897) kávéháza, a kávés a ház lakója volt. Halála után a kávéházat Szabó Lajos vitte tovább. Majd helyén 1920-as évektől több évtizeden át a "városi gyógyszertár" működött. Mindeközben a Balássovich család, majd Polacsek Lajos dohány nagytőzsdéje, a Mandl testvérek divat- és rövidárú kereskedése, valamint Kremm Győző borbélyműhelye is működött a házban.
A II. világháborút követő helyreállításkor az épület harmadik emeletét - a sarokkupolával együtt- lebontották.
Országház u. 1-3
Magyarország
Friss hozzászólások
Ne felejtsd…
…