Wolfner - Táncsics Bőrgyár

A bőrüzem alapítója 1872-ben  id. Wolfner Gyula (1814-1889)  volt, aki 1840-ben telepedett le az akkor még szőlőművelő Újpest községben. Először gyapjúmosással foglalkozott az újpesti Duna-ágban, majd a tímárságot is elkezdte, testvérével Wolfner Lajossal  (1824-1912).  Szattyánbőrökkel kezdték, 1880 körül már hetente 2.000-3.000 juhbőrt dolgozott fel a tímárüzem, majd áttértek  marhabőrből  a talpbőr gyártásra. Az ipart Wolfner Lajos fiai (József, Nándor, Tivadar, Gyula) folytatták,  a XIX. század vége felé a Wolfner vállalat már gőzkazán és a korszerű munkagépek beállításával túllépte egy tímárság méreteit, és fejlett bőrgyár lett  Ez idő tájt épült meg a bőrgyár iparvágánya, amely Újpesten az első ilyen közlekedés-fejlesztés volt. A millennium évében már kb. ezer fővel dolgozott, és így az akkori legnagyobb bőrgyárrá fejlődött Magyarországon. Az első világháború négyéves időszaka alatt nagyarányú építkezéseket folytattak, ekkor már két háztömbnyi területen voltak a gyár épületei. Az 1930-as időszakban  2.000 fős létszámmal, 12 mérnök irányításával, évente 160.000 darab nyers marhabőrt dolgoztak be.

A Wolfner Bőrgyár az 1948-as államosításkor Táncsics Bőrgyár lett, 1963-ban (az ugyancsak újpesti  Mauthner és több  más bőrgyárral)  Bőripari Vállalat, 1971-ben Budapesti  Bőripari Vállalat, 1986-ban ebből kiválva ismét Táncsics Bőrgyár.  A privatizáció során 1995-től az  Amerikai-Magyar Bőrkereskedelmi Kft  (AMMA Kft) kezdte meg itt – nagyobb átalakítások után – működését.

A Kft. lehetővé tette 2001-től  a gyár két csarnokában, mintegy 3000 négyzetméternyi területen  a MEO Kortárs Művészeti Gyűjtemény elhelyezését, kávézó, könyvesbolt, előadóterem megnyitását.  Az utcai földszintes épületeket lebontották, helyükre került a bejárati épület. Ez lett a MEO legismertebb része, különösen este, amikor felragyogott a ház, a polikarbonát homlokzatok mögötti  több tucat színes fénykörnek köszönhetően. Építész: Bényei István (Inarchi építésziroda).  Az eredeti két csarnoképület közül a nagyobbik vasbeton vázas, magas földszinti belmagassággal, nagy fesztávval, a kisebbik szintén téglafalas kívülről látszó felülettel, de belső fa tartószerkezettel. Támogatás hiányában azonban a MEO 2004 novemberében bezárt.

Legújabban 2007-ben  kezdték építeni a korábbi gyár helyén (vagyis a Váci út-Károlyi István u.-József Attila u.-Attila u. határolta tömbben) a  Károlyi István Városközpontot. A  STOA Építészműterem 1200 lakást és 50 ezer négyzetméternyi iroda- és szolgáltató épületet tervezett ide, ebből a gazdasági krízis miatt eddig csak  300 lakás készült el.  A MEO által is használt épületeken kívül a hajdani gyár valamennyi épületét lebontották.

A gyár tömbjében állt 1865 és 1900 között Újpesti Községháza, majd helyén 1902-ben épült a ma is  álló, de használaton kívüli iskola, 1992 és 2008 között a Bródy Imre gimnázium helye.

A gyárépület eladásra vár.