Újvárosház

A pesti Városháza építésekor (1702) földszintes épülete a sorozatos emeletráépítéseknek (1755, 1842, 1863)  köszönhetően háromemeletesre bővült, azonban 1870-re így is szűknek bizonyult, azért új városháza építését határozta el  Pest város közgyűlése. Ezt 1870-75 között fel is építették a Lipót (ma Váci) utcában. Tervezője Steindl Imre (az Országház későbbi tervezője) volt, aki a számára kedves neogótikus stílusban készítette el tervét. Azonban ezt az irányzatot Pesten - ahol akkoriban az olasz neoreneszánsz dívott - a német egyházi építészettel azonosították, ezért a homlokzatot át kellett terveznie. Csak az épület ötkarú főlépcsőjének öntöttvas vázrendszerével sikerült a gótikát becsempésznie, ez a kiváló alkotás egyedülálló Magyarországon.  Elérte, hogy  nagyméretű közgyűlési terem épüljön, ez  ma is a főváros  egyik legreprezentatívabb  díszterme (Lotz freskókkal).

Az építkezés történetét színesíti az,  hogy területén korábban a városi sörház állt,  amiben később a városi fenyítő törvényszék volt elhelyezve. Az ősrégi, roskatag, zöldeskékre mázolt földszintes ház helyébe Pest városa az  1860-as évek végén törvényszéki  épületet kezdett emeltetni, mikor azonban a bíróságok államosítása komolyan szóba került, a városatyák attól tartván, hogy az állam a bíróságokkal együtt majd az épületet is elviszi, hamarosan egyet fordítottak a dolgon, és a törvényszéki épületből városházat csináltak, nagy költséggel ugyan, mintegy 800 000 frt árán, amiért szidták is őket sokáig, de végre is elérték azt, hogy a hivatalok egy jó nagy része elhelyezhetővé vált.

Tekintettel arra, hogy az építkezés idején még állt a régi városháza (1900-ig), a Lipót utcai épületet Újvárosházának nevezték el, ma is ezt a nevet viseli, noha  1894-től  lett újabb, a volt Invalidusok-háza, Károly kaszárnyából.