Régi Palánk Szegeden

Szeged mai belvárosának őse, a "Palánk" a Tisza mellékágai, és a mocsarak közül kiemelkedő három domborulat legmagasabbikán alakult ki. A város magját, a vár körüli területet sokáig valóban palánk, azaz kihegyezett cölöpökkel megerősített földsánc védte.

Ez volt a vár külső erődje. Védőszárnyai alatt sóházak húzódtak meg, hal- és búzapiaca messze földön híres volt. Itt épültek fel a jobb módú iparosok, kereskedők, egyéb tehetős polgárok házai. A Palánk név legrégebbi előfordulása 1630-ból való. Korábban a Palánk volt a város szíve. Itt voltak a piacok, itt álltak azok a boltok, melyek megalapozták Szeged kereskedelmi központ jellegét.

Az 1879-es Nagy Árvíz idején csak a Palánk "magasodott ki" a vízből, ami jelezte, hogy az újjáépítés és a belvárosi részek feltöltése előtt a Palánk magasabban állt, mint a többi városrész. Talán ennek is köszönhető, hogy a Palánk őrizte meg legtovább a nagy víz előtti arculatá.